A két nap alatt összesen 17 főt vettek őrizetbe, 51 főt pedig előállítottak, köztük egy német és egy belga állampolgárt. Az előállítottak közül 11-en büntetett előéletűek. A tüntetések azután kezdődtek szerdán, hogy ellenzéki politikusok tiltakozásra szólítottak fel az önkéntes túlmunkáról szóló törvény miatt. A demonstrációk mindkét nap agresszióba fordultak. A randalírozók törtek-zúztak, megrongáltak több rendőrautót és betörték a parlament egyik ablakát is. Közben többször keresztényellenes jelszavakat skandáltak, fel akarták gyújtani a Kossuth téren álló karácsonyfát és a rendőröket is.
Repültek az üvegek, a petárdák és folyamatosan fekete füstbombákat is lehetett látni a Kossuth téren. Ezekkel dobálták meg csütörtökön a tüntetők a Parlament épületét védő rendőröket. Úgy tudni, az Országház egyik ablaka be is tört.
A tiltakozók a szerdai tüntetéshez hasonlóan ismét farkasszemet néztek a rendőrökkel. Arra buzdították egymást, hogy feszüljenek a lépcsőn álló sorfalnak, és erőszakkal tolják a rendfenntartókat az Országház felé. A Mandineren is megjelent egy videó, ahol válogatott istenkáromlások hangzanak el. Mások elkezdték rángatni a rendőröket, majd többen követték őket. Közben trágár szavak kíséretében buzdították egymást arra, hogy még nagyobb erővel feszüljenek a sorfalnak.
A rendőrök többször is könnygázzal szorították vissza az agresszív tüntetőket, akik már szerdán is rátámadtak a rendőrökre.
Be akartak törni a Parlamentbe
Többen is azt szorgalmazták, hogy törjenek be a Parlamentbe és „hozzák ki a koronát.” A Kossuth téren álló karácsonyfát is többször célba vették. Az ATV felvételein hallatszik, hogy a karácsonyi dekoráció felé keresztényellenes felkiáltásokkal indulnak meg az emberek. Volt, aki azt kiabálta, hogy égessék el a betlehemi jelképeket is.
A Blikk információi szerint a karácsonyfát petárdákkal kezdték dobálni, hogy meggyulladjon. Majd valaki azt kiabálja, hogy egy petárda eltalált egy rendőrt, mire egy másik hang hozzáteszi: hogy égjen a rendőr is. A karácsonyfa körül álló szánkókat sem kímélték, amelyeket a rászoruló gyerekek részére szánt a kormány. A tüntetők néhányat fel is gyújtottak. De égtek a közlekedési táblák, a növények, a padok és a kukák is. Amit elértek, egy kupacba raktak és felgyújtottak a demonstrálók.
A dulakodás hajnalig tartott
A randalírozók miatt a rendőrök most is testpáncélt és védősisakot vettek fel. Éjfél után elkezdték kiszorítani a tüntetőket a Kossuth térről, akik a Szalay utca felé indultak. A dulakodás hajnalig tartott. A rendőrök ismét több embert is igazoltattak és előállítottak a Nagykörútnál.
A szerda esti 9 egyenruhás után, csütörtök este további 5 rendőr szenvedett sérüléseket. A két nap alatt összesen 17 főt vettek őrizetbe, 51 főt pedig előállítottak, köztük egy német és egy belga állampolgárt. Az előállítottak közül 11-en büntetett előéletűek.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság nem sokkal péntek este 10 óra előtt a rendőrség honlapján közölte: a Kossuth téren a tüntetők közül többen elkezdték dobálni a rendőröket, ezért a Készenléti Rendőrség védőfelszerelésbe öltözött egységeinek le kellett váltaniuk a Budapesti Rendőr-főkapitányság szolgálati öltözetet viselő rendőreit. A rendőrség részéről "elhangzott az első felszólítás a jogkövető magatartásra" - tették hozzá.
Később a rendőrség közölte, hogy könnygázt vetett be a Kossuth téren. A tüntetők ugyanis - akik közül többen maszkkal, gázálarccal takarták el az arcukat - többszöri felszólítás ellenére folyamatosan dobálták a rendőröket.
Az államfőnél tiltakoztak a szakszervezetek a túlóratörvény ellen
A munka törvénykönyvének módosítása ellen tiltakozó levelet adott át a Köztársasági Elnöki Hivatalnak a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szombaton Budapesten.
Kordás László a levél átadásakor tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítás parlamenti elfogadásával az államfő kezébe került a döntés. A munkavállalói érdekképviselet azt szeretné, hogy Áder János ne írja alá a törvénymódosítást, a munka törvénykönyvének egészéről kezdődjön társadalmi egyeztetés, a szakszervezetek pedig a kormánnyal tárgyalhassanak.
Amennyiben az államfő nem küldi vissza az Országgyűlésnek a törvénymódosítást, annak hatályba lépésével a munkahelyeken folytatódnak a tiltakozások - közölte Kordás László. A szakszervezeti szövetség vezetője a tartós sztrájkok lehetőségét sem zárta ki, ha nem veszik figyelembe a követeléseiket.